Tüntetnél, tiltakoznál? Ismerd a jogaid!

A gyülekezéshez való jog alapvető emberi jog. A gyülekezések során bárki másokkal közösen kinyilváníthatja véleményét, történjen az köz- vagy magánterületen. A véleménynyilvánítás történhet némán, beszéddel, énekkel, maszkban, álldogálva, vagy menetben is. A TASZ tekintet nélkül mondanivalójára minden, gyülekezési jogával élni akaró polgárnak jogsegélyt nyújt, forródrótunkon ügyvédeink éjjel-nappal elérhetőek.

Ha tiltakoznál és sürgős jogsegélyre van szükséged, akkor elérsz minket forródrótunkon: +36 30 722 33 56

- Fegyveres, felfegyverkezett megjelenés: jelenik meg a rendezvényen az, aki lőfegyvert vagy robbanóanyagot tart magánál, felfegyverkezve pedig az, aki erőszak vagy fenyegetés alkalmazása érdekében az élet kioltására vagy testi sértés okozására alkalmas eszközt tart magánál (gyülekezési törvény 15. §). Mi számít testi sértés okozására alkalmas eszköznek? Elvileg egy zászlórúd, vagy egy fáklya is minősülhet annak, és ezek önmagukban nem, vonulós tüntetésen pedig különösen nem szolgáltatnak alapot arra, hogy emiatt a rendezvényt feloszlassák. Ám a fokos, az ostor, egy kisebb kés vagy nagyobb kő tartása már könnyen a felfegyverkezve megjelenés tilalmába ütközik. Mindez nem jelenti azt, hogy a rendőrség fel lenne hatalmazva arra, hogy átvizsgálja a rendezvényre érkezők ruháját, csomagját. A szervezőnek azonban semmi sem tiltja, hogy ezt tegye, és a rendőrség részéről sincs akadálya annak, hogy nyomatékosan felhívja a szervező figyelmét arra, hogy ha észleli a felfegyverkezve megjelenés tilalmába ütközés gyanúját, akkor hivatalból fog eljárni. Különös tekintettel kell lenni arra is, hogy nemcsak a gyülekezési törvény, hanem a Btk. alapján is fel lehet lépni a felfegyverkezve érkező résztvevők ellen.

- Közösség elleni uszítás: aki nagy nyilvánosság előtt a magyar nemzet ellen, valamely nemzeti, etnikai, faji, vallási csoport, illetve annak tagja ellen, vagy a lakosság egyes csoportjai, illetve azok tagjai ellen - különösen fogyatékosságra, nemi identitásra, szexuális irányultságra tekintettel - erőszakra vagy gyűlöletre uszít. (Btk. 332. §)

- Garázdaság bűncselekménye és szabálysértése: aki olyan kihívóan közösségellenes, erőszakos magatartást tanúsít, amely alkalmas arra, hogy másokban megbotránkozást vagy riadalmat keltsen, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő (Btk. 339. §). Ha a garázda cselekményből hiányzik az erőszakos jelleg, akkor nem bűncselekmény, hanem szabálysértés valósul meg (szabálysértési törvény 170. §).

- Rendbontás bűncselekménye: ha a nyilvános rendezvény szervezőjének vagy rendezőjének a rend fenntartása érdekében tett jogszerű intézkedésével szemben a résztvevők csoportosan, erőszakkal vagy fenyegetéssel ellenállást tanúsítanak. (Btk. 340. § (1) bek.)

- Rendzavarás szabálysértése: ha valaki nem tesz eleget a rendező vagy a rendőrség biztonságra vonatkozó felhívásának [szabálysértési törvény 169.§ (2) bek b) pont)].

A helyszín biztosításával kapcsolatos szabálysértést követi el az, aki a gyülekezésről szóló törvény hatálya alá tartozó rendezvény feloszlatását követően a helyszínt nem hagyja el [szabálysértési törvény 216. § (3) bek.].

Az arányosság követelményének megfelelően először intézkedéseket lehet foganatosítani (pl. igazoltatás, előállítás), és csak ezek eredményességének biztosítására, illetve eredménytelensége esetén lehet kényszerítő eszközöket alkalmazni – testi kényszert, csapaterőt, tömegoszlatást.

Tömegoszlatás esetén vízágyút, pirotechnikai eszközt, ingerlőgázt, elfogó hálót, lóháton vagy járműkötelékben végzett kényszeroszlatást alkalmazhat a rendőrség, de csakis előzetes figyelmeztetés után. A tömegoszlatás során tilos a lőfegyverhasználat, és tilos a tömeget korlátozni a helyszínről történő eltávozásban (rendőrségi törvény 59. §).

Háttéranyagaink

Innen indulj -> Gyülekezési jogi 1x1

Ha tüntetést, tiltakozást szerveznél -> Tüntetéshez: rendőrségi bejelentőlap

Ha panaszt tennél -> Hogyan tehet panaszt? Milyen jogorvoslatok vannak?

A polgári engedetlenségről -> Tanácsok polgári engedetlenkedőknek és Galaxis útikalauz elégedetlenkedőknek

Tudnivalók plakátrongálóknak -> Tanácsok plakátrongálóknak

Háttér -> Útmutató a jogsértő rendezvények feloszlathatóságáról és Magyarországi jogszabályi háttér

Fejezd ki a véleményed bátran, de ne sértsd meg mások jogait!

Share

Related articles

Social Protest and Human Rights - Discussion

The International Network of Civil Liberties Organizations (INCLO) invites you to a discussion on police use of force and human rights' protections in social protests. The UN Special Rapporteur on Extrajudicial, Summary or Arbitrary Executions, Christof Heyns, and the UN Special Rapporteur on the Rights to Freedom of Peaceful Assembly and of Association, Maina Kiai, are addressing these issues in their annual reports and will explain the challenges we are facing.
 

Litigation on the right to protest

Two actions were launched by the HCLU regarding the right to peaceful assembly in December, 2013. Both actions concern to the same problem: lockdown of a public area around the Prime Minister's residence. In the first case, the police dispersed an ongoing peaceful demonstration on the grounds of closing off the area, for which the organizer filed a claim against the police with the help of HCLU. In the other case, another demonstration planned by the same organizer at the same venue was banned by the court, which was then challenged before the Constitutional Court. Both decisions are ill-unfounded and misinterpret the constitutional limitations of the right to protest.

A Court had to Overturn the Actions of the Police and the Counterterrorism Center

The Metropolitan Court of Budapest invalidated the decision of Budapest’s chief police officer that effectively banned an announced demonstration at the Prime Minister’s residence. The decision also found that closing the area, in order to prevent the demonstration, violated the law. The HCLU welcomes the decision by the court which stated that “limiting a peaceful demonstration because it is held in the presence of a high level official but otherwise serves as an expression of a political opinion is unnecessary in a democratic society.”