Tüntetnél, tiltakoznál? Ismerd a jogaid!

2017. April 11., Tuesday

A gyülekezéshez való jog alapvető emberi jog. A gyülekezések során bárki másokkal közösen kinyilváníthatja véleményét, történjen az köz- vagy magánterületen. A véleménynyilvánítás történhet némán, beszéddel, énekkel, maszkban, álldogálva, vagy menetben is. A TASZ tekintet nélkül mondanivalójára minden, gyülekezési jogával élni akaró polgárnak jogsegélyt nyújt, forródrótunkon ügyvédeink éjjel-nappal elérhetőek.

Ha tiltakoznál és sürgős jogsegélyre van szükséged, akkor elérsz minket forródrótunkon: +36 30 722 33 56

A békés gyülekezés szabadsága mindenkit megillető alapjog. A békés tüntetések akkor is védelmet élveznek, ha nincsenek bejelentve (Alaptörvény VIII. cikk; gyülekezési törvény 2. §). A békés tüntetés azonban fokozott felelősséget ró mind a résztvevőkre, mind a szervezőre, mind a rendőrségre.

A bejelentési kötelezettség a szervezőt terheli, így a bejelentés hiánya csak a szervező szabálysértési (nem büntetőjogi!) felelősségét alapozza meg. Az egyébként békés tüntetés résztvevőinek felelősségét nem (szabálysértési törvény 189. §). A spontán tüntetésnek nincs szervezője.

A bejelentést a rendőrségnek tudomásul kell vennie. Csak abban az esetben tilthatja meg, ha rendezvény megtartása a népképviseleti szervek vagy a bíróságok zavartalan működését súlyosan veszélyeztetné, vagy ha a közlekedés más útvonalon nem biztosítható (gyülekezési törvény 8. §). A tüntetésekkel együtt járó kellemetlenségek, zavaró hatások nem tiltási okok! A szervezett tüntetések bejelentésének hiánya nem oszlatási ok (75/2008. (V. 29.) AB határozat 3. pont).

A tüntetés békés jellegének megőrzése elsősorban a szervező feladata, a rendezvény rendjének biztosításáról a szervező gondoskodik. Ha a tüntetők magatartása a gyülekezés törvényességét veszélyezteti, és a rend másként nem állítható helyre, a szervező köteles a rendezvényt feloszlatni (gyülekezési törvény 11-12. §). A rendőrség a szervező kérésére működik közre a rend biztosításában, de a fenti oszlatási okok esetén a rendőrségnek a szervező kérése hiányában is kötelessége a rendezvényt feloszlatni.

Egy tüntetést jogszerűen feloszlatni csak akkor lehet, ha (a) az tüntetés bűncselekményt vagy bűncselekmény elkövetésére való felhívást valósít meg; (b) mások jogainak és szabadságának sérelmével jár (ezt az indokot megszorítóan kell értelmezni); (c) a résztvevők fegyveresen vagy felfegyverkezve jelennek meg; vagy (d) ha a tüntetést tiltó határozat ellenére tartják meg (gyülekezési törvény 14. §).

A békés tüntetés kereteit az alábbi szabálysértések és bűncselekmények jelentik:

- Fegyveres, felfegyverkezett megjelenés: jelenik meg a rendezvényen az, aki lőfegyvert vagy robbanóanyagot tart magánál, felfegyverkezve pedig az, aki erőszak vagy fenyegetés alkalmazása érdekében az élet kioltására vagy testi sértés okozására alkalmas eszközt tart magánál (gyülekezési törvény 15. §). Mi számít testi sértés okozására alkalmas eszköznek? Elvileg egy zászlórúd, vagy egy fáklya is minősülhet annak, és ezek önmagukban nem, vonulós tüntetésen pedig különösen nem szolgáltatnak alapot arra, hogy emiatt a rendezvényt feloszlassák. Ám a fokos, az ostor, egy kisebb kés vagy nagyobb kő tartása már könnyen a felfegyverkezve megjelenés tilalmába ütközik. Mindez nem jelenti azt, hogy a rendőrség fel lenne hatalmazva arra, hogy átvizsgálja a rendezvényre érkezők ruháját, csomagját. A szervezőnek azonban semmi sem tiltja, hogy ezt tegye, és a rendőrség részéről sincs akadálya annak, hogy nyomatékosan felhívja a szervező figyelmét arra, hogy ha észleli a felfegyverkezve megjelenés tilalmába ütközés gyanúját, akkor hivatalból fog eljárni. Különös tekintettel kell lenni arra is, hogy nemcsak a gyülekezési törvény, hanem a Btk. alapján is fel lehet lépni a felfegyverkezve érkező résztvevők ellen.

- Közösség elleni uszítás: aki nagy nyilvánosság előtt a magyar nemzet ellen, valamely nemzeti, etnikai, faji, vallási csoport, illetve annak tagja ellen, vagy a lakosság egyes csoportjai, illetve azok tagjai ellen - különösen fogyatékosságra, nemi identitásra, szexuális irányultságra tekintettel - erőszakra vagy gyűlöletre uszít. (Btk. 332. §)

- Garázdaság bűncselekménye és szabálysértése: aki olyan kihívóan közösségellenes, erőszakos magatartást tanúsít, amely alkalmas arra, hogy másokban megbotránkozást vagy riadalmat keltsen, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő (Btk. 339. §). Ha a garázda cselekményből hiányzik az erőszakos jelleg, akkor nem bűncselekmény, hanem szabálysértés valósul meg (szabálysértési törvény 170. §).

- Rendbontás bűncselekménye: ha a nyilvános rendezvény szervezőjének vagy rendezőjének a rend fenntartása érdekében tett jogszerű intézkedésével szemben a résztvevők csoportosan, erőszakkal vagy fenyegetéssel ellenállást tanúsítanak. (Btk. 340. § (1) bek.)

- Rendzavarás szabálysértése: ha valaki nem tesz eleget a rendező vagy a rendőrség biztonságra vonatkozó felhívásának [szabálysértési törvény 169.§ (2) bek b) pont)].

A helyszín biztosításával kapcsolatos szabálysértést követi el az, aki a gyülekezésről szóló törvény hatálya alá tartozó rendezvény feloszlatását követően a helyszínt nem hagyja el [szabálysértési törvény 216. § (3) bek.].

A rendőrségnek a tüntetőkkel szembeni bármely fellépése során be kell tartania az arányosság követelményét: A rendőrség nem okozhat olyan hátrányt, amely nyilvánvalóan nem áll arányban az intézkedés céljával. Több lehetséges és alkalmas rendőri intézkedés vagy kényszerítő eszköz közül azt kell választani, amely az eredményesség biztosítása mellett az érintettre a legkisebb korlátozással, sérüléssel vagy károkozással jár. (rendőrségi törvény 15. §)

Az arányosság követelményének megfelelően először intézkedéseket lehet foganatosítani (pl. igazoltatás, előállítás), és csak ezek eredményességének biztosítására, illetve eredménytelensége esetén lehet kényszerítő eszközöket alkalmazni – testi kényszert, csapaterőt, tömegoszlatást.

Tömegoszlatás esetén vízágyút, pirotechnikai eszközt, ingerlőgázt, elfogó hálót, lóháton vagy járműkötelékben végzett kényszeroszlatást alkalmazhat a rendőrség, de csakis előzetes figyelmeztetés után. A tömegoszlatás során tilos a lőfegyverhasználat, és tilos a tömeget korlátozni a helyszínről történő eltávozásban (rendőrségi törvény 59. §).

A tüntetés feloszlatása esetén bármely résztvevő pert indíthat a feloszlatás jogellenességének megállapítására (gyülekezési törvény 14. § (3)). A rendőri intézkedéssel vagy annak elmulasztásával szemben panasszal lehet élni. Akinek az intézkedés valamilyen jogát vagy jogos érdekét érintette, panasszal fordulhat az intézkedést foganatosító rendőri szervhez, akinek pedig alapvető jogát sértette, kérheti, hogy panaszát a Független Rendészeti Panasztestület által lefolytatott vizsgálatot követően az országos rendőrfőkapitány bírálja el (rendőrségi törvény 92-93/B. §).

A helyszínen jelenlévő rendőröket – rendőri feladataik ellátása során – szabadon lehet fényképezni vagy videóra venni. Mivel a tüntetés nyilvános közéleti szereplésnek minősül, az egyes tüntetőkről is hozzájárulásuk nélkül készíthető felvétel [Ptk. 2:48. § (2) bek.].